Non Plus Ultra Gasztroblog

Non Plus Ultra Gasztroblog

Füstike, az örmény vöröslencse-krémleves

2016. január 31. - Non Plus Ultra Gasztroblog

Egy krémleves összeállítása manapság már egyáltalán nem számít nagy ördöngösségnek, éppen ezért tartom fontosnak, hogy mindig egy-egy aprócska változtatással gazdagítsuk a már meglévő receptes repertoárunkat. Ez a kívánalom maradéktalanul megvalósulni látszik az örmény konyha egyik remek találmányában, amely elkészítésénél arra kell csupán törekednünk, hogy a füstös ízvilág kellemes harmóniába kerüljön az egyszerre édeskés és csípősen fűszeres ízkarakterrel megáldott vöröslencse levesünkkel. Igazi téli finomság, érdemes kipróbálni, hiszen még javában tartanak a hideg hónapok.

voroslencsekreml_vegleg.jpg

2_2-.jpg

Hozzávalók:

250 g vöröslencse

2 nagy sárgarépa

fél zeller

1 nagy alma

1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma

20 dkg füstölt szalonna

aszalt gyümölcs, mandula/dió/mogyoró, 2 ek natúr yoghurt

fűszerek: só, bors, füstölt piros fűszerpaprika, fahéj, szegfűszeg, egy kis darab friss gyömbér, 3 ek méz

Az előkészítései folyamatok két fázisból állnak: először is a lencsét egy bő fél napra beáztatjuk, hogy puha legyen és megszívja magát. Második körben a szalonnát, a zöldségeket, az almát és a friss gyömbért apróra vágjuk. A szalonnát lepirítjuk annyira, hogy ne legyen még ropogós állagú, nem túrós csusza ez kérem szépen, de kisüljön belőle azért a zsír. Ha kész, levesszük a tűzről, mehet bele két ek. füstölt piros paprika (bármelyik keleti fűszerboltban beszerezhető, és valóban érdemes beruházni rá), amit jó alaposan elkeverünk benne egy fakanál segítségével. Ezt követően bedobáljuk a felaprított zöldségek-gyümölcs kombót a lábosba, és felöntjük annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, sózzuk, borsozzuk, majd szép álmokat, jó éjt kívánva neki, fedőt teszünk rá. 15 perc után hozzáöntjük a kis duzzadva duzzogó vöröslencsénket - persze, hisz ő sem akar kimaradni a buliból -, a mézet és egy teatojásban belógatunk neki (had örüljön csak) egy jó adag szegfűszeget és fahéjat is. Egy fedő segítségével visszaküldjük további 15 percre téli álmot aludni. Ha kihűlt, elő a botmixerrel, jöhet a pépesítés! Előtte nem feltétlen baj, ha eltávolítjuk a teatojást :) Akkor csináltuk jól, ha a kreálmányunk olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál :) Ezután én vissza szoktam tenni a gázra rottyanni még egy utolsót, lehet hozzá még mézet adni, esetleg gyömbért reszelni bele. Tálalásnál natúr yoghurtot csorgatok a tetejére, és megszórom aszalt gyümölcsökkel, valamint pirított mandulabéllel.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nonplusultragasztro.blog.hu/api/trackback/id/tr718337500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

indapicsa 2016.02.12. 10:48:31

Érdekes recept, gusztusos képpel. Az ízét tekintve ez most édes-savanyú, vagy valamelyik irányba eltolódik?

Non Plus Ultra Gasztroblog 2016.02.12. 10:53:25

Savanyúnak egyáltalán nem mondanám. Inkább a füstös és az édes-csípős karakter jellemzi.
süti beállítások módosítása